Hozzátáplálás: ezeket a hibákat követi el a legtöbb szülő a hozzátáplálás során! Mire figyelj oda, hogy gyermeked egészségesen fejlődjön?
A túl korai vagy a helytelenül megkezdett hozzátáplálás, illetve a gyermekkori vashiány lehet a felelős azért, hogy az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek derül ki a WHO adataiból. Mikor szabad a tehéntejet bevezetni babáknál? Mikortól adható glutén gyerekeknek? Szakértők válaszait a cikkben találod.
Szerző: Szülők Lapja | 2017-02-20.
Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, amely nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO (World Health Organization) adataiból.(1)
A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyermekek körében, de a lisztérzékenység is közel 3 millió embert érint Európában.(2) Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában.
Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
A hozzátáplálás során elkövetett gyakori hiba a túl korán, egyéves kor előtt bevezetett tehéntej: a tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul megterheli a babák emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen hároméves korig javasolják a mellőzését a kisgyermekek étrendjében. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított gyerekitalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
Egyre gyakoribb probléma a lisztérzékenység - az első 1000 napban odafigyeléssel megelőzhető a betegség.
Mit okoz a lisztérzékenység, ha nem ismerik fel időben?
Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb (2), az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Szintén gyakori hiba a hozzátáplálás során, hogy túl későn ismerik fel a betegséget - ha pedig nem kezelik megfelelően, komoly visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt könnyen vashiányos vérszegénység alakulhat ki, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okozhat, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkuláshoz vezethet.
Az anyukák többsége ellenségként kezeli a glutént - mit ajánl a gyermekorvos?
A gluténérzékenység intenzitása az életkor előrehaladtával csökkenhet, de később, harminc-, negyvenéves korban nagy valószínűséggel újra jelentkeznek a panaszok, és végigkísérik az érintettek életét (a betegek 20%-a 60 évnél idősebb). Európa-szerte csaknem 3 millióan küzdenek a betegséggel, a legtöbb esetet Írországban és Finnországban regisztrálták az elmúlt évtizedben.
- A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3%, a 6 éves gyermekek körében pedig 1,4%, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét! A későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Ha időben felismerik a problémát, a fájdalmas tünetek megelőzhetők, és állandó, szigorú diétával orvosolhatók - fejtette ki Dr. Lásztity Natália, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Vezetőségének tagja.
- A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és káros vashiány korai kialakulása csökkenthető, de a megfelelő táplálásal olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Magyarország mindhárom betegséget illetően az európai lista élén szerepel - hívta fel a figyelmet Dr. Lásztity Natália.
- Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség a szülők számára, amikor megalapozhatják gyermekük felnőttkori egészségét - tette hozzá a szakértő.
Fotó: Pixabay
Források
[1] DeBenoist, B, McLean, E, Egli, I, et al. Worldwide prevalence of anemia 1993-2005: WHO global database on anemia. World Health Organization, Geneva, 2008. Available at: http://www.who.int/vmnis/anaemia/prevalence/en/ (Accessed on April 09, 2015)
[2] Celiac Disease: A Scientometric Analysis of World Publication Output, 2005-2014, Madhu Bansal, Ritu Gupta2 and Jivesh Bansal; OGH Reports 2017; 6(1): 8-15 Peer Reviewed Journal in Oncology, Gastroenterology and Hepatology
Vashiány, lisztérzékenység gyerekeknél - a helytelen hozzátáplálás az oka
A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyermekek körében, de a lisztérzékenység is közel 3 millió embert érint Európában.(2) Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában.
Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Tehéntej bevezetése babáknál - mikortól adható?
A hozzátáplálás során elkövetett gyakori hiba a túl korán, egyéves kor előtt bevezetett tehéntej: a tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul megterheli a babák emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen hároméves korig javasolják a mellőzését a kisgyermekek étrendjében. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított gyerekitalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
Lisztérzékenység - az első tünetek már csecsemőkorban jelentkeznek
Egyre gyakoribb probléma a lisztérzékenység - az első 1000 napban odafigyeléssel megelőzhető a betegség.
Mit okoz a lisztérzékenység, ha nem ismerik fel időben?
Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb (2), az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Szintén gyakori hiba a hozzátáplálás során, hogy túl későn ismerik fel a betegséget - ha pedig nem kezelik megfelelően, komoly visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt könnyen vashiányos vérszegénység alakulhat ki, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okozhat, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkuláshoz vezethet.
Az anyukák többsége ellenségként kezeli a glutént - mit ajánl a gyermekorvos?
A gluténérzékenység intenzitása az életkor előrehaladtával csökkenhet, de később, harminc-, negyvenéves korban nagy valószínűséggel újra jelentkeznek a panaszok, és végigkísérik az érintettek életét (a betegek 20%-a 60 évnél idősebb). Európa-szerte csaknem 3 millióan küzdenek a betegséggel, a legtöbb esetet Írországban és Finnországban regisztrálták az elmúlt évtizedben.
- A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3%, a 6 éves gyermekek körében pedig 1,4%, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét! A későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Ha időben felismerik a problémát, a fájdalmas tünetek megelőzhetők, és állandó, szigorú diétával orvosolhatók - fejtette ki Dr. Lásztity Natália, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Vezetőségének tagja.
A baba első 1000 napjában alapozható meg a felnőttkori egészség
- A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és káros vashiány korai kialakulása csökkenthető, de a megfelelő táplálásal olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Magyarország mindhárom betegséget illetően az európai lista élén szerepel - hívta fel a figyelmet Dr. Lásztity Natália.
- Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség a szülők számára, amikor megalapozhatják gyermekük felnőttkori egészségét - tette hozzá a szakértő.
Fotó: Pixabay
Források
[1] DeBenoist, B, McLean, E, Egli, I, et al. Worldwide prevalence of anemia 1993-2005: WHO global database on anemia. World Health Organization, Geneva, 2008. Available at: http://www.who.int/vmnis/anaemia/prevalence/en/ (Accessed on April 09, 2015)
[2] Celiac Disease: A Scientometric Analysis of World Publication Output, 2005-2014, Madhu Bansal, Ritu Gupta2 and Jivesh Bansal; OGH Reports 2017; 6(1): 8-15 Peer Reviewed Journal in Oncology, Gastroenterology and Hepatology
Feliratkozás hírlevélre
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.
Babát szeretnétek?
Babát szeretnétek?
Ovuláció kalkulátorunkkal könnyen kiszámolhatjátok, hogy mikor van rá a legnagyobb esélyetek! Tovább a kalkulátorra >>
[x] hirdetés
