A népszerű történelemtanár, Jocó bácsi egy rádióműsor kapcsán fejtette ki a véleményét a Facebook-oldalán arról, mit csinál manapság rosszul sok szülő és miért fontosak a keretek a gyereknek...

"Ma a szülőkön hatalmas nyomás van, hisz mindenhonnan azt hallják, látják, hogy menő, szuperszülőnek kell lenni, aki mindent megad a gyermekének. A mostani szülő generáció még poroszos nevelést kapott, ami teljesen más volt. Tudják, hogy az nem jó, így próbálnak változtatni. A ló túloldalára átesni pedig nagyon könnyű.

Mert havernak, barátnak tekintik a gyereket, szinte mindent szabad, mert a jó fej szülő nem tilt. Folyamatosak a programok, sokszor túl is tolják. Nagyon. Egy idő után minden unalmas lesz, mert rengeteg az élmény rövid idő alatt. Nincs idő feldolgozni, máris jön az újabb, mert akkor jó szülő az ember, ha játszóházból moziba, moziból játszótérre viszi a szülő a gyerekét... Ez pedig túl sok inger, felpörögnek, sőt, túlpörögnek.

Nincs idejük unatkozni, pedig a gyereknek sokszor ezt is meg kell hagyni. Mert az unalom a legjobb kreativitásfejlesztő "tevékenység". Nem vagytok rossz szülők, ha hagyjátok a gyereket semmit tenni. Arról nem is beszélve, hogy háztól házig viszi mindenki a gyerekét, semmi önállóságot nem hagyva nekik.



Ha valamit otthon hagy a gyerek, behozzák utána ahelyett, hogy ő maga vállalná a felelősséget a hanyagságárt. Megadnak nekik mindent, és megóvják mindentől. Ez pedig nem jó, mert nyámnyila kamaszok és felnőttek lesznek, tele görccsel, az élettől kapott pofonok pedig egy pillanat alatt padlóra küldik őket.

Miért alkotok véleményt úgy, hogy nincs gyerekem? Mert nap mint nap gyerekekkel dolgozom és egyre inkább tapasztaljuk ennek a hátrányait. Mert ezek a gyerekek nemet sem kapnak otthon. Nincsenek keretek, határok. Pedig egy fejlődésben lévő kis lénynek szüksége van a keretekre, hogy biztonságban érezhesse magát. És h vannak keretek, akkor van mit feszegetni, van mit átlépni, és megtapasztalni, milyen következményekkel jár ez. Mert sajnos ez is elmarad: nincsenek következmények. Csak engedmények vannak, következmény nélküli tettek.

Az iskolában, táborban pedig kellenek a keretek, mert különben anarchia lesz. Az pedig senkinek sem jó. És akkor jön a döbbenet, ha mi nemet mondunk. Nálam a nem az nem. Sok gyerek az iskolában tapasztalja először, hogy igazán nemet mondanak neki. Persze, nem érti, kiakad, duzzog, hogy nehogy már meg akarjam mondani, mit csináljon, otthon sem mondják meg. Én márpedig megmondom. Neki meg nem tetszik. És megy a harc.

Jó lenne, ha lennének olyan keretek, amiket betartatunk a gyerekekkel, otthon is, az iskolában is. Higgyétek el, nem attól vagytok jó szülők, tanárok, ha nem szabtok kereteket, nincs büntetés, és csak a haverkodás van. A liberális, 21. századi nevelés nem ez. Ez csak egy szabados valami, ami súlyos következményekhez vezet. És a jófejkedéssel, menőséggel inkább ártunk, mint használunk.

Van arany középút, ami újszerű, megfelel a mai kor eszméinek, de közben pedig kereteket szab és nevel. Csak megtalálni, rajta maradni nehéz. De muszáj... Mert attól lehet téged szeretni, tisztelni, sőt jó fej és menő is lehetsz, ha alkotsz szabályokat. A kettő nem zárja ki egymást. Persze, mindenki hibázik, én is. De hibázni ér. Még a nevelésben is. Mert "elég jó" szülőnek, tanárnak lenni a legtöbb, amit tehetsz és elérhetsz. És törekedni is kell rá."

Forrás: Facebook/Jocó bácsi világa
Fotó: Pixabay