November 17-én van a Koraszülöttek világnapja, ez alkalomból több épület is lila színbe szokott öltözni az országban, egyebek közt a debreceni Klinikai Központ Főépületét is lilával világították meg aznap este.

A koraszülött ellátás változásairól és a korababákról beszélgetett dr. Kovács Tamás, a Gyermekgyógyászati Klinika Neonatális Intenzív Centrumának vezetője és Venkovits Balázs, a Melletted a helyem Egyesület tagja a Debrecen Televízió november 19-ei Esti Közelkép című műsorában.  

Nincsenek egyedül
Kovács Tamás elmondta, a koraszülöttek világnapja azt az üzenetet küldi az érintett szülőknek, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal és igenis számít másoknak, ami velük történik. Mint kiemelte, Magyarországon a koraszülés már szinte népbetegségnek tekinthető, hiszen minden 10. gyermek koraszülöttként jön világra - azaz a vártnál hamarabb, a várandósság 37. hete előtt születik meg.

Ezen babák egy része viszonylag érett koraszülött, ugyanakkor vannak egészen pici, 1500 gramm alatti súllyal világra jövő újszülöttek, akiknél az első pillanattól fontos, hogy ellátásban részesüljenek.



265 grammot nyomott a legkisebb korababa
A klinikán 22 hetes volt a legfiatalabb koraszülött, akit sikerült megmenteniük, a legkisebb újszülött pedig mindössze 265 grammot nyomott a születése pillanatában. A szakember hangsúlyozta, sok minden befolyásolja a baba súlyát, de leginkább a terhességi idő határozza meg az érettséget, a súly ehhez képest másodlagos.

Venkovics Balázs saját érintettsége révén került kapcsolatba a Melletted a helyem Egyesülettel, ma már hároméves kislánya szintén korababaként, 27 hetesen és 900 grammal született, emiatt több mint egy hónapot töltöttek a kórház koraszülött osztályán. Az ott tapasztaltak hozzásegítették ahhoz a meglátáshoz, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be a szülők is a koraszülöttek ellátásában - hogy az anya nem csak mint látogató van jelen, hanem aktívan részt vesz a baba körüli teendőkben.

Támogatják az anyát a trauma feldolgozásában
A koraszülés ugyanis nem csak a baba traumája, hanem a szülőké is, ezért elengedhetetlen a családok bevonása már a kezdetektől. Hogy ha ott állnak az inkubátor előtt, akkor tudják, megsimogathatják vagy akár kézbe is foghatják az újszülöttet - ez nem csak nekik segít a kötődés kialakulásában, hanem a babának is, hiszen érzi, hogy foglalkoznak vele. Mindemellett pedig pszichológusok, pszichiáterek is segítenek feldolgozni a szülőknek a koraszülés élményét.

Változott a kórház-beteg viszony
Kovács Tamás azt is megemlítette, az elmúlt évtizedekben sokat változott a kórház és a betegek viszonya: régen a kórházak szolgáltatás-központúak voltak, olyan látogatási idővel, ami a leginkább beilleszkedett az intézményben folyó munkába. Manapság viszont inkább a betegközpontúság a jellemző: próbálnak a betegekhez alkalmazkodni és nem egyszerűen csak a családokért lenni, hanem az ő bevonásukkal gyógyítani, akár a véleményük kikérésével is. Persze, mint mondja, még nagyon az út elején vannak, de szeretnének ebben is élharcosok lenni, mint annak idején a bababarát ellátással - 1992-ben ugyanis első európai klinikaként kapták meg a "bababarát" elismerést a WHO-tól.

Ami a koraszülött ellátást illeti, ebben is nagy a fejlődés: míg korábban többet hagyatkoztak a modern gépekre és eszközökre, addig most igyekeznek olyan megoldásokkal támogatni a baba fejlődését, ami nem avatkozik az újszülött szervezetébe. Fontos az anya jelenléte, a bőr-bőrkontaktus, az anyatejes táplálás - és ami még fontosabb, hogy a támogató gondoskodás nem ér véget a hazaadással, hanem otthon is folytatódnia kell.

Forrás: Debrecen Televízió (a beszélgetés a műsor közepétől hallható)
Fotó: Pixabay (illusztráció)