Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

CSOK - Kibővített szocpol 2015: kinek jár a vissza nem térítendő állami támogatás?

Mi számít bele közös vagyonnak házastársak esetén? Ha a pár nincs összeházasodva, akkor az vagyonközösségnek számít-e? Kik kérhetik a családi otthonteremtési kedvezményt? Válás, vagyonmegosztás esetén vissza kell-e fizetni a CSOK-ot?

Szerző: Dr. Illés Fanni | 2015-08-03.

Ez a cikk 2568 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.


A magyar törvények értelmében házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. Ezt követően a felek között olyan jogviszony jön létre, amelynek dolgi jogi, kötelmi jogi és öröklési jogi hatásai vannak.

Házastársi vagyonközösség


Mi számít közös tulajdonnak a házasság alatt?
A Polgári Törvénykönyv értelmében a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn (úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer). Vagyis a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek - kivéve azt, amely valamelyik házastárs különvagyona. A házasulók és a házastársak azonban házassági vagyonjogi szerződést is köthetnek egymás közötti vagyoni viszonyaik rendezése érdekében. Ebben a szerződésben a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően rendelkezhetnek, és ez utóbbi lesz érvényes a felek viszonyára.

Együttélés házasság előtt - a vagyonközösség már ekkor megkezdődik
Az úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul. Ez azt jelenti, hogy ha a felek a házasság megkötése előtt együtt éltek - ennek feltételeit, körülményeit és kezdetének pontos időpontját a tényállás feltárásával a bíróság vizsgálja -, akkor a vagyonközösség már akkortól megkezdődik, nem csupán a házasság megkötésétől. Azonban minden pár esetében eltérően alakul ez, így ha a felek a házasság megkötését megelőzően nem éltek együtt, a törvény szerint a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét akkor is vélelmezni kell.

Hogyan kezeli a bíróság azt, ha a pár átmenetileg szakít?
Fontos szabály, hogy az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a házassági vagyonjogi szerződésben megszabott folyamatosságot nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra kerül sor. Megfigyelhető, hogy vannak olyan esetek, amikor az egyik fél az életközösség átmeneti megszakadását véglegesnek értelmezi, és erre is hivatkozik a bíróság előtt. Természetesen a részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával és az összes körülmény mérlegelésével mindenre fény derül, amely befolyásolhatja a vagyonközösség fennállását. Vizsgálat alá kerül ilyenkor, hogy közös háztartásban élnek-e, közösen gazdálkodnak-e, a gyermekeket továbbra is közösen gondozzák-e.

Érvénytelen házasságnál az is számít, hogy jóhiszemű volt-e a pár
Érdekesség, hogy ha az érvénytelen házasság megkötésekor mindkét házastárs jóhiszemű volt, a házasság vagyonjogi joghatása azonos az érvényes házasságéval. (Érvénytelen a házasság például: ha a házasulók valamelyikének a korábbi házassága fennáll, vagy aki a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban volt).


CSOK, azaz Családi otthonteremtési kedvezmény: kik kérhetik a kedvezményt?
 

A CSOK-ot házastársak és élettársak is igénybe vehetik. Érdemes tudni azonban arról a szabályról, hogy ha a házastársak a házastársi közös vagyon megosztását kérik és az ingatlant amelyre az állami támogatást igénybe vették, 10 éven belül eladják - mert általában ez a sorsa ezen esetben az ingatlanoknak -, akkor az ingatlanra az állam javára bejegyzett elidegenítési és terelési tilalom miatt a támogatás folyósított összegét vissza kell fizetni, amely adott esetben a házas feleket közösen terheli. Kivéve ha a támogatott személy az ingatlan eladását követően másik ingatlant épít vagy vásárol. A visszafizetési kötelezettséget ez esetben felfüggesztik.

A 2015. július 01-jétől igényelhető CSOK, vagyis a családi otthonteremtési kedvezmény a szocpolt váltja fel. A CSOK már nemcsak új, hanem használt ingatlan vásárlására, illetve bővítésére is lehet kérni - utóbbi a kormány várakozásai szerint elsősorban a vidéken élő családoknak jelenthet megoldást tetőtér-beépítésre, emeletráépítésre vagy hozzáépítésre.

A vissza nem térítendő állami támogatást minden olyan igénylőnek biztosítják, aki a feltételeknek megfelel.

Kik igényelhetik?
A 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet értelmében a kedvezményt igényelhetik:
- életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) már meglévő gyermekek és a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve
- a 40. életévüket be nem töltött házaspárok a nevelt gyermekek számától függetlenül legfeljebb két gyermek vállalása esetében (megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye),
- a családok otthonteremtési kedvezményét korábban született gyermeke után igénybevevő a később született gyermeke után is a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből (2015. július 1-jét követően kötött) eredő tartozás törlesztésére, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes összegben és feltételek szerint. A később született gyermek utáni kedvezmény összege gyermekenként 400 ezer forint.

Milyen összegű a támogatás?
Az állami támogatás összege 500 ezer forinttól 3,25 millió forintig terjed; ez függ a gyermekek számától, a lakás nagyságától és az ingatlan energiahatékonyságától. Az igényelhető lakásnagyság pedig a gyerekek számától függően 40 és 160 négyzetméter közötti lehet.
A 24. hetet betöltött magzat is már „gyermeknek” számít a CSOK szerint. Ez azt jelenti, hogy egy két gyermekes család egy 110 négyzetméteres lakás vásárlásához 1,3-1,69 millió forintot, míg egy négy gyermekes család ugyanekkora lakásra 2,5-3,25 millió forint támogatást kaphat.

Szerző: dr. Illés Fanni, MTI
Fotó: FreeDigitalPhotos

vonal

OLVASD EL EZT IS!

©2016 Minden jog fenntartva - Szülők Lapja