Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Házastársi közös vagyon válás esetén - Mi a vagyonmegosztás jogi útja? Családjogi szakértő válaszol

Hogyan rendelkezhetünk a közös vagyonnal akkor, amikor megromlott a kapcsolat a házastársunkkal és megszűnt az életközösségünk? A válasz egyszerű: szinte sehogy, azaz lényegében csak közös egyetértéssel. A cikk arra is kitér, hogy közös vagyont cégbe bevinni tilos, illetve a közös lakhellyel rendelkezni is tilos - csak ha a másik fél ehhez kifejezetten hozzá nem járul.

Szerző: Dr. Illés Fanni | 2017-01-17.

Ez a cikk 2036 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.


„Szétköltöztünk a férjemmel, úgy tűnik el fogunk válni. Azt szeretném megkérdezni, hogy addig, amíg nem állapodunk meg a vagyon megosztásáról, én mi az, amit jogilag megtehetek? Mi fölött rendelkezhetek? Köthetek szerződést a közös vagyonunk terhére?” (N. Márta, Szeged)

A házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Amennyiben született ilyen szerződés a felek között, úgy ez lesz az irányadó a felek vagyonmegosztására. Ennek hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer lesz érvényes a felekre, amely az életközösség kezdetétől (tehát nem a házasságkötéstől) hatályosul.

Mi számít házassági közös vagyonnak?
A törvényes vagyonjogi rendszerben a házastársakat a közös vagyonuk egyenlő arányban illeti meg őket. Ne feledjük, hogy nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek különvagyonnak minősülnek (például egyik házastárs által örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, stb.)


Házastársak közös vagyonukról a házasság időtartama alatt közösen rendelkeznek


A törvény értelmében a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. A házassági életközösség legfontosabb elemei például a lelki és testi közösség, közös háztartás, közös gazdálkodás. Tehát a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyon tekintetében csak együttesen vagy a másik hozzájárulásával- rendelkezhetnek.

Itt fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy ha egy ingatlan ugyan csak az egyik házas fél nevén szerepel a földhivatalban, ám az ténylegesen házastársi közös vagyon, akkor bizony a nyilvántartásban nem szereplő házastárs hozzájárulására is szükség van ahhoz, hogy adott házas fél az ingatlannal rendelkezhessen.

Házastárs hozzájárulásának vélelme – hogyan működik?
A törvény megfogalmazza a házastárs hozzájárulásának a vélelmét, amely visszterhes szerződés esetén alkalmazható és csak az életközösség fennállásának idejére. Vagyis „A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződést a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni…”. Az ilyen hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve. A házastárs által kötött ilyen ügylet akkor érvénytelen, ha az ellen a másik házastárs a szerződést megkötő másik félnél (úgynevezett harmadik személy) kifejezetten tiltakozott. Ezt a tiltakozást bizonyítani kell tudni.


Vagyonmegosztás válás esetén – mivel rendelkezhetünk a másik fél hozzájárulása nélkül?


Amikor már azonban a házas felek életközössége megszűnt, akkor addig, amíg a házas felek a közös vagyon meg nem osztják, ugyancsak együttesen vagy a másik fél hozzájárulásával tehetnek rendelkezést a közös vagyonra vonatkozóan. A törvény felsorol kivételeket, hogy mi az, amivel az életközösség megszűnése után rendelkezhetünk a másik házas fél hozzájárulása nélkül is:

  • foglalkozás gyakorlása körében használt tárgyak,
  • azokkal az ingóságokkal, amely a másik házas fél egyetértésével kerültek a birtokába,
  • vállalhat olyan kötelezettséget, amely a közös vagyon megóvása, fenntartása érdekében szükségesek,
  • teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat.


Minden egyéni közös vagyontárggyal való rendelkezés önhatalmú és jogellenesnek számít, és az ezt elkövető félnek megtérítési kötelezettsége áll fenn.


Leggyakoribb kérdések a vagyon megosztásakor


Gyakran előforduló kérdés, ezért fontosnak tartom kiemelni, hogy az életközösség megszűnését követően (és egyébként az életközösség fennállása alatt is):

ad1. a házastársak közös tulajdonába tartozó, a házastársi közös lakást magába foglaló ingatannal nem rendelkezhet önhatalmúlag az egyik házastárs sem,

ad2. egyik házastárs önhatalmúlag, a másik fél kifejezett hozzájárulása nélkül nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég vagy gazdasági társaság rendelkezésére.

Szerző: dr. Illés Fanni
Fotó: Pixabay

vonal

OLVASD EL EZT IS!

©2016 Minden jog fenntartva - Szülők Lapja