Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Kiskorúak munkavállalása – Mennyit dolgozhat egy kiskorú? Mikor állhat munkába? Kell-e a szülő beleegyezése? Mennyi pihenőidő, szabadság jár neki?

November 20-a Gyermekek Jogainak Világnapja. Magyarországon a kiskorúak közül - jellemzően 15-18 éves kor közöttiek - sokan dolgoznak. A munka törvénykönyve (Mt.) külön szabályokat ír elő rájuk vonatkozóan. Munkaügyi szakértőnk elmondja, mit kell tudni szülőként.

Szerző: Horváth Zsolt | 2017-11-20.


November 20-a Gyermekek Jogainak Világnapja. Mint ismeretes, világszerte több százmillió gyermek kénytelen munkát végezni, akár már egész kiskorától, ami természetesen az esetek döntő százalékában törvényellenes. Ezek a munkák sokszor veszélyesek, és fizikailag megterhelők a kisgyermekek számára, mégis a szegénység erre kényszeríti őket.

Magyarországon szerencsére nem jellemző, hogy tömegesen végeznének munkát a gyermekek, de a kiskorúak közül - jellemzően 15-18 éves kor közöttiek - sokan jelen vannak a munka világában. Nem véletlen, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) is külön szabályokat ír elő rájuk vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban szülőként és kiskorúként sem árt tudnunk néhány alap dolgot!


Gyermeked dolgozni szeretne? Szülőként neked is figyelned kell ezekre a szabályokra!


Hány évesen lehet valaki munkavállaló és milyen feltétele van a kiskorú gyermekek munkavállalásának?
Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, vagy az a 15. életévét betöltött tanuló - az iskolai szünet alatt -, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Mivel az Mt. értelmében fiatal munkavállalónak a 18. életévét be nem töltött munkavállaló minősül, fontos megjegyezni, hogy a fiatal munkavállaló csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt! A törvényes képviselő hozzájárulására szükség van ugyanis a munkaszerződés módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozathoz is.

Munka-és pihenőidő
Kiskorúak esetében erre is szigorú szabályok vonatkoznak, melyek az alábbiak:
  • a napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani
  • éjszakai munkavégzés nem rendelhető el
  • rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
  • legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni részükre
  • 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani
  • 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani
  • legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem beoszthatók
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is legalább egybefüggő 48 óra heti pihenőidő biztosítása kötelező

Mi a helyzet a szabadsággal?
A törvény ezzel kapcsolatban is rendelkezik, hiszen a fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Mindez utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

Élet a munkaviszonyon túl, azaz diákszövetkezet és egyszerűsített foglalkoztatás
A kiskorúak jellemzően nem munkaviszonyban végeznek munkát, inkább egy diákszövetkezeten keresztül, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül szoktak dolgozni. Egyszerűsített foglalkoztatással a diákokat mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkavégzésre lehet igénybe venni, és csupán az Mt.-ben szereplő munka- és pihenőidő-korlátokra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. Diákszövetkezet tagjaként végzett munka esetén fontos, hogy már nem az Mt. rendelkezései az irányadók, hanem a Polgári törvénykönyv és a Szövetkezeti törvény szabályai az érvényesek. Sajnos ezek viszont csak nyomokban tartalmaznak alapvető fontosságú Mt. rendelkezéseket. Tulajdonképpen csak a pihenőidőre és a minimálisan adható jövedelemre térnek ki a szabályok, és gyakorlatilag kimaradtak olyan fontos elemek, mint a rendkívüli munkavégzés szabályai, és annak ellentételezése, valamint az ezzel kapcsolatos díjazás és annak kifizetése. Ezzel biztosított, hogy diákszövetkezeten keresztül a diákokat olcsóbban és többet lehet dolgoztatni, mint egy munkaviszonyban állót, mindezt törvényesen.

A nagy átverős trükk!
Bármelyik foglalkoztatási formában vállal a gyermekünk munkát, nagyon fontos tudni, hogy nincs próbanap! Ez természetesen nem csak a diákokra vonatkozik, de sajnos sok olyan eset ismert, amikor erre hivatkozva verték át szegény tanulókat. Alapszabály, hogy legalább a minimálbért meg kell fizetni a részükre, ettől eltérni csak az egyszerűsített foglalkoztatás esetén van lehetősége a munkáltatónak, hiszen itt a legkisebb adható bér a minimálbér 85%-a.

Tehát ha gyermeked dolgozni szeretne, akkor szülőként figyelj oda jobban rá, és beszéld meg vele a munkavállalással kapcsolatos tudnivalókat!

Szerző: Horváth Zsolt
Fotó: Freepik/asierromero
 Megosztom a Facebookon

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*

 

hirdetés

[x] hirdetés


OLVASD EL EZT IS!

  • Terhesség
  • 0-3 év
  • 3-6 év
  • Hivatalos

©2016 Minden jog fenntartva - Szülők Lapja