Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Családi adókedvezmény 2020: Összege, eltartottak, jogosultsági hónapok, megosztás - Mi a helyzet, ha a szülők elválnak?

A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adó-alapkedvezmény. Mekkora a családi adókedvezmény összege 2020-ban? Ki lehet rá jogosult? Ki számít eltartottnak? Mi a helyzet, ha a szülők elváltak?

Szerző: Szülők Lapja | 2020-02-14.

Ez a cikk 49 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.


A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adó-alapkedvezmény, amelyet az arra jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. Ki jogosult rá? Mik a feltételei?

Az Szja-törvény pontosan meghatározza, hogy ki lehet a családi kedvezmény jogosultja. Az alábbiakban felsoroljuk, ki mindenki lehet jogosult a családi adókedvezményre, és milyen feltételekkel.


Családi adókedvezmény - Ki jogosult rá?


1. az a magánszemély, aki a Cst. szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa)

A Cst. szerint családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs, ha
- az ellátásban érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik
- és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi nyilatkozatok nyilvántartásában (ÉNYNY),
- vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelemnél legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezmény szempontjából is jogosultnak minősül, így azt már év közben is érvényesítheti.

2. a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem!)

3. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy
 
4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy

Megjegyzések a családi kedvezmény jogosultsághoz:
Az 1. pont szerinti jogosultak körének meghatározásához a Cst. családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseinek ismerete szükséges.

A családi adókedvezmény érvényesítésének nem feltétele a családi pótlék folyósítása, ezért az a magánszemély is igénybe veheti a kedvezményt, aki, bár a gyermekére tekintettel jogosult ezen ellátásra, de nem kéri/kérte a családi pótlék folyósítását.

Ha a magánszemély nem kérte a családi pótlék folyósítását, és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor a kérdés megválaszolása érdekében célszerű felkeresni a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalt.

A 3-4. pontok esetén nem csak a közös háztartásban élő hozzátartozó, hanem a gyermek szüleinek hozzátartozója is jogosult lehet a családi adókedvezményre: például az árva, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeket sokszor az elhunyt szülő testvére fogadja be a családjába, háztartásába. Ekkor a nagynéni, nagybácsi nem tekinthető a gyermek hozzátartozójának, azonban szabálynak köszönhetően jogosult lehet a szülő testvére is, hiszen ő a szülő tekintetében hozzátartozónak minősül.
 

Családi adókedvezmény: Ki számít kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak?


A családi adókedvezmény összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja törvény a következők szerint határozza meg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát:

Kedvezményezett eltartott:
a) az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig)
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

Eltartott:
a) a kedvezményezett eltartott
b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja

A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki
- köznevelési intézmény tanulója
- felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
E személyek a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősülnek.
 
Az előzőekben meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek eltartottnak minősül akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után
– nem családi pótlékot állapítanak meg, mert például rokkantsági járadékban részesül
- családi pótlékot nem állapítanak meg, például a magzatra vonatkozóan

A családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után emelt összegű családi pótlék jár. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő beleegyezésével vagy kérelmére részesül a Gyvt.12 szerinti átmeneti gondozásban. A leírtak szerint átmeneti gondozásba helyezett gyermek a családi kedvezmény szempontjából is figyelembe vehető.

A családi pótlék havi összege 2020-ban:
- 1 gyermekes család esetén 12 200 forint
- 1 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint
- 2 gyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint
- 2 gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint
- 3- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint
- 3- vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint
 

Családi adókedvezmény összege, jogosultsági hónapok


A családi adókedvezmény jogosultsági hónapjai
A családi adókedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll.
Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,
- amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll
- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják
- amelyben a várandósság orvosi igazolás szerinti 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik

A családi adókedvezményt a jogosult kizárólag azokra a hónapokra tekintettel veheti igénybe, amelyek számára jogosultsági hónapnak minősülnek.

Ha a magánszemély olyan hónapokra is igénybe veszi a kedvezményt, amelyek már nem tekinthetők jogosultsági hónapnak, akkor az a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.

Például ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, akkor családi pótlékot a továbbiakban nem folyósítanak utána, így a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik. Ha a szülő a családi kedvezményt ennek ellenére továbbra is igénybe veszi a gyermekre tekintettel, akkor az jogosulatlan igénybevételnek minősül.

Igénybe vehető családi kedvezmény 2020-ban
a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:
− 1 eltartott esetén 66 670 forint
− 2 eltartott esetén 133 330 forint
− 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint
 
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosultsági hónaponként igénybe vehető családi kedvezmény összege (családi kedvezmény keret) az eltartottak és kedvezményezett eltartottak számától függően a következők szerint alakul - lásd táblázat:

Családi adókedvezmény 2020: Összege, eltartottak, jogosultsági hónapok, megosztás  - Mi a helyzet, ha a szülők elválnak?
 

Családi adókedvezmény: Hogyan lehet igénybe venni?


A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

Például a szülők közösen nevelik a gyermeküket, akkor mindketten jogosultnak minősülnek. Azonban a gyermek után megállapított havi 66 670 forint családi kedvezménykeretet nem vehetik igénybe mind a ketten külön-külön, hanem csak közösen. Azaz havonta ketten együtt – döntésük szerinti összegben – 66 670 forint családi kedvezménykeretet használhatnak fel.

A családi adókedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Azonban – a törvényi feltételek megléte esetén – lehetőség van a kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására.

Családi adókedvezmény közös érvényesítése
Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár már év közben az adóelőleg megállapítása során, akár év végén a bevallásban.

Például amikor a házaspárnak két gyermeke van, vagy az élettársaknak közös gyermekük van, vagy a kismama és a férje közösen érvényesíthetik a családi kedvezményt.

Felváltva gondozott gyermek
Speciális szabály vonatkozik azon elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés, egyezség, vagy közös kérelem alapján gyermekeiket felváltva gondozzák, és ezáltal a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak.

A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, azonban a rá tekintettel megállapított családi kedvezmény összegét a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.

Például az elvált szülők közösen gondozzák a gyermeküket, és a családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak. Az apa új felesége két kiskorú gyermeket hozott az új házasságába. Az anya újonnan kötött házasságában született még egy gyermek. Az apa családjában az eltartottak száma 3 fő, ezért a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2*220 000)+(220 000/2)=550 000 forint családi kedvezményt érvényesíthetnek.
Az anya családjában az eltartottak száma két fő, a férjével közösen havonta 133 330+ (133 330/2)= 199 995 forint összegű kedvezményt érvényesíthetnek.


Fontos megjegyezni, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha családi pótlékra jogosult. Például ha a gyermeket felváltva gondozzák, azonban a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, viszont az anya a teljes összeget igénybe veheti.

Családi adókedvezmény megosztása
Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
 
A jogosult nem oszthatja meg azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezmény összegét:
− amelyre vonatkozóan a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igény be, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak    
− amelyben a családi kedvezményt más jogosulttal közösen érvényesíti

A közös igénybevétel és a megosztás fontosabb szabályait a következő tábla foglalja össze:

Családi adókedvezmény 2020: Összege, eltartottak, jogosultsági hónapok, megosztás  - Mi a helyzet, ha a szülők elválnak?

A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Ettől eltérően nem változhat – az szja-bevallásban az évközi érvényesítéshez képest – a jogosult személye a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetén. Ekkor év végén az lehet a családi kedvezmény jogosultja, aki azt év közben már érvényesítette.

Az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezmény végleges, ez az összeg év végén a bevallásban már nem módosítható.

Például ha év közben az anya veszi igénybe a családi kedvezményt a három gyermek után, de a szülők év végén úgy döntenek, hogy két gyermek után az apa kívánja azt érvényesíteni, akkor ezt megtehetik, azzal a feltétellel, hogy az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény összege már nem adható át a másik szülő részére.
 

Családi járulékkedvezmény - Mit kell tudni róla?


Ha a jogosult részére járó családi kedvezmény összege több mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következőkben leírtak szerint.

A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki 2 feltételnek megfelel:
− az Szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultnak és
 − a Tbj. szerint biztosítottnak minősül

Tehát 2 fontos szabály van: egyrészt csak olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított - például a munkaviszonyban álló - magánszemély jogosult. (Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekkel összefüggésben családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.)

Például nem minősül biztosítottnak a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó ezen tevékenységére tekintettel, ezért a kivétje, vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet.

 A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő
– 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot
– 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot
– 10 százalékos nyugdíjjárulék összegét a felsorolás sorrendjében
(A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék összege nem csökkenthető a kedvezmény összegével.)

2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosítottat terhelő tb-járulék mértéke 18,5%, vagyis megegyezik a korábbi járulékmértékek összegével. A járulékkedvezmény igénybe vehető része, 1,5%-kal több lesz.

Fontos szabály, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét!

Forrás: NAV
Fotó: Szülők Lapja
 Megosztom a Facebookon

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*

OLVASD EL EZT IS!

  • Terhesség
  • 0-3 év
  • 3-6 év
  • Hivatalos

©2016 Minden jog fenntartva - Szülők Lapja