Magzatvíz
A magzatot a méhen belül körülvevő folyadék a magzatvíz. Mennyisége a 12. és 28. hét között jelentősen növekszik, a 36. héttől a szülésig fokozatosan csökken. Mivel magzati és nem anyai eredetű, folyamatosan termelődik és szívódik fel. Jelentős szerepe van a magzati tüdők, emésztőrendszer, vázrendszer fejlődésében, antibakteriális hatású, mechanikai védelmet nyújt, állandó hőmérsékletet biztosít, részt vesz az anya és magzata közötti anyagforgalomban (magzati vizelet). A magzat nyeli a magzatvizet, ezáltal a nyelési és légzési mozgásokat gyakorolja.

Köldökzsinór
A benne spirálisan futó három ér (két artéria és egy véna) a magzat köldökétől a méhlepényhez kapcsolódik, és így a magzat vérkeringését köti össze a kismamáéval. Rajta keresztül kap tápanyagokat és oxigéndús vért a magzat. Az erek spirális tekeredése biztosítja, hogy a magzat mozgásai, forgásai miatt az erek ne feszülhessenek meg túlságosan.



Méhlepény (placenta)
A lepény a magzat része – a köldökzsinór számtalan elágazódásából alakul ki – éppen úgy, mint a fa gyökerei. A vékony hajszálerek a méhfalba mélyen behúzódva a gyökérszálakhoz hasonlóan biztosítják az anya és a magzat anyagcsere-kapcsolatát. A magzat tápanyagellátása, az anyagcseretermékek kiválasztása és a gázcsere a lepény erein keresztül történik. Fontos tudni, hogy bár anyagcsere történik, de a placentában a magzati és az anyai vér nem keveredik.

 

Részletek a POCAKOSNAPLÓ c. könyvből

Szerző: Beleznay Katalin és Simó Tímea
UH fotók: Beleznay Katalin