Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

Az endometriózis

Az endometriózis egy - modern -, mindmáig az egyik legbonyolultabb és leghomályosabb nőgyógyászati megbetegedés. Magyar neve nincs, az elnevezés az endometrium (méhnyálkahártya) szóból származik. A kórkép lényege a méh nyálkahártyájának a méh üregén kívüli elhelyezkedése.

Szerző: Szülők Lapja | 2008-11-05.


Leggyakrabban a méhet körülvevő hashártyarészen, a hólyag felé eső úgynevezett mellső áthajlási redőben, a végbél felé eső ún. hátsó áthajlási redőben, a méhet tartó szalagokon, valamint a petefészekben helyezkedik el. Menstruáció alatt itt is termelődik kevés váladék, de mivel kiürülni nem tud, ez okozza a típusos panaszokat.
Gyakorisága a népességben pontosan nem ismert: korábban úgy gondoltuk, hogy az endometriózis meglehetősen ritka betegség. Ma azt valljuk, hogy a kismedencei fájdalomról és meddőségről panaszkodó nőbetegek esetén a gyakorisága akár 20-90% között is lehet. Tudnunk kell, hogy nem az élettel összeegyeztethetetlen elváltozásról van szó, bár az általa okozott meddőség kezelés nélkül - életre szóló - lehet, ugyanakkor a ciklusról ciklusra történő terjeszkedése, növekedése miatt szervkárosodásokhoz, összenövésekhez, gyógyszerekkel is alig befolyásolható szövődményekhez vezethet. Mindezek miatt fontos az idejében történő felismerés és hathatós kezelés. Keletkezésére nézve meglehetősen szegényesek az ismereteink. Számos elmélettel találkozhatunk az irodalomban. Az egyik ilyen genetikai elmélet, amely szerint bizonyos családok génállományában hajlamosító endometriózis kialakulását szabályozó gének lennének. A másik teória szerint a méhnyálkahártya, a nyirok- és vérkeringés útján terjedne szét. A legnagyobb valószínűsége azonban az ún. transzplantációs elméletnek van: a menstruáció során a nyitott méhkürtökön keresztül a hasüregbe kijutott méhnyálkahártya-szigetek kismedencei megtapadása és beágyazódása okozza a kórképet. Mindehhez természetesen a hormonális és / vagy az immunrendszer eddig pontosan nem tisztázott elváltozásai teremtik meg a feltételeket.

Melyek azok a tünetek, amelyek fennállása esetén endometriózisra kell gondolnunk?
Sok esetben teljesen tünetmentes a beteg, leggyakrabban a gyermektelenség vezeti a házaspárt a nőgyógyászhoz, és egy kivizsgálássorozat végén vetődik fel az endometriózis lehetősége, valamint az ismeretlen eredetű meddőségben végzett hastükrözés (laparoszkópia) során lehet megállapítani az endometriózis tényét és diagnosztizálni súlyosságát. Számos nőnél a különböző erősségű és a menstruáció idején fokozódó deréktáji és alhasi panaszok vethetik fel az endometriózis gyanúját. A fájdalom gyakran a házasélettel is összefüggésben van. Nőgyógyászati vizsgálat során gyakran tapinthatjuk az endometriotikus csomókat a hasüreg legmélyebb pontján, a hátsó áthajlási redőben, míg a petefészekben elhelyezkedő ún. csokoládéciszták ultrahang segítségével is megbízhatóan diagnosztizálhatók.

Mit tehet az orvostudomány a gyógyulás érdekében?
Ma Magyarországon valamennyi, az irodalomból ismert és sikeresen alkalmazott gyógymód a rendelkezésünkre áll. A terápia célja, hogy a rendellenes helyen lévő endometriózisos csomókat elsorvasszuk vagy műtétileg eltávolítsuk, esetleg a folyamat következményeként létrejövő összenövéseket oldjuk, így a beteget megszabadíthatjuk alhasi panaszaitól és/vagy meddőségétől. A gyógyszeres kezelés során két lehetőség áll rendelkezésünkre. Az egyik kezelés során hormonális úton sorvasztjuk el az endometriózist, míg a másik lehetőség, hogy bizonyos hormonok termelését gátló anyagokat adunk ciklusosan a betegnek. A műtétek során lehetséges hővel vagy lézerrel – kiégetni -, vaporizálni a kóros szövetet, vagy mikrosebészeti módszerrel (pl. a petefészkekben elhelyezkedő endometriózis) eltávolítani. A műtétet hastükrözés vagy nyitott hasi műtét során egyaránt elvégezhetjük. Általánosan elfogadott, hogy a műtétek előtt érdemes három hónapig előkezelni a beteget, majd az operáció után - stádiumtól függően – 3-6 hónapig utókezelni a beteget. Felismerve a betegség gyakoriságát, egyéni és társadalmi következményeit, a társadalombiztosító az egyetemi centrumoknak bizonyos összegű keretet biztosított, amelynek segítségével a pontosan diagnosztizált és gyógyszeresen kezelhető esetekben térítésmentesen a betegek rendelkezésére bocsátja a szükséges gyógyszereket. Meg kell jegyeznünk, a gyógyszeres kezelés nem teszi szükségtelenné a műtétet, de a tünetmentes gyógyulást a két módszer közel 100%-osan elősegítheti.


Dr. Kőrösi Tamás
szülész-nőgyógyász főorvos (Kaáli Intézet, Győr)
Forrás: www.kaali.hu


 

 Megosztom a Facebookon

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*

OLVASD EL EZT IS!

  • Terhesség
  • 0-3 év
  • 3-6 év
  • Hivatalos

©2016 Minden jog fenntartva - Szülők Lapja