Lannert Judit oktatási miniszter szerint túlterheltek a magyar diákok, át kell gondolni az érettségit, a gimnáziumi felvételiket és az AI szerepét az oktatásban. A miniszter egy diákoknak adott interjúban beszélt terveiről.

 

Lannert Judit: „Az elmúlt 16 évben volt, eléggé megnyomorította a gyerekeket” – Az érettségi, az AI és a túlterhelt diákok jövőjéről beszélt az oktatási miniszter

A jelenlegi érettségi rendszer reformjára, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételijének felülvizsgálatára, valamint a mesterséges intelligencia iskolai szerepére is kitért első miniszteri interjújában Lannert Judit. Az oktatási miniszter szerint a magyar diákok túlterheltek, miközben az iskolarendszernek a jövőben sokkal inkább a gondolkodást, a kreativitást és az együttműködést kellene fejlesztenie.

Lannert Judit első interjúját a diákok által készített Balzac YouTube-csatornának adta. A T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója arról beszélt, hogy kutatóként érkezett a politikába, ami jelentős változást hozott az életében.

„Nem véletlenül egy kutató voltam, tehát szeretek elmélyülni, olvasni és írni, de hát nagyon izgalmas ez a mostani történelmi pillanat, és ennek részese lenni, ez nagyon jó” – fogalmazott.

Mi legyen az iskola szerepe az AI korában?
A miniszter szerint a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át az oktatást, ezért újra kell gondolni az iskola funkcióját, a tanítás módszereit és különösen az értékelés rendszerét.
Úgy véli, a hagyományos, főként lexikális tudást számonkérő dolgozatokat és vizsgákat ma már könnyen ki lehet kerülni AI-eszközök segítségével. Ezért a hangsúlyt inkább a tanulási folyamatra kellene helyezni.

„Az lenne a lényeg, hogy hogyan jutunk el A-ból B-be, hogyan gondolkodunk, hogyan akarunk megoldani egy problémát, és nem az, hogy bebiflázunk tényeket, adatokat, mintha egy műveltségi versenyen lennénk.”

Az AI veszélyeiről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy könnyen eltűnhet a valódi tanulási folyamat, ha a pedagógus és a diák is mesterséges intelligenciára bízza a munkát.

„Itt teljesen eltűnt a pedagógus és a tanuló közötti folyamat, és a gondolkodás folyamata is.”

Szerinte az AI megfelelő használatához magas szintű szövegértésre és logikus gondolkodásra van szükség.
 

Mikor találkozzanak a gyerekek a mesterséges intelligenciával?
A miniszter egyik legérdekesebb kijelentése a kisgyermekek digitális eszközhasználatára vonatkozott.

„Úgy tudjuk majd jobban használni a mesterséges intelligenciát, ha minél tovább távol maradunk tőle, mármint a korai gyerekkori szakaszban.”

Álláspontját a PISA-felmérések eredményeivel támasztotta alá, amelyek szerint a túl korai és túl intenzív számítógép-használat ronthatja a digitális szövegértést.

A kisgyermekkorban szerinte sokkal fontosabb a mozgás, a szabad levegőn töltött idő és a személyes kapcsolatok építése. Úgy véli, a képernyőhasználat túlzott mértéke ronthatja az érzelmi intelligencia fejlődését, ezért a gyerekeknek 12-14 éves korukig inkább offline környezetben kellene tapasztalatokat szerezniük.
 

Változhat az érettségi rendszere

Lannert Judit szerint a jelenlegi, nagyrészt lexikális tudásra épülő érettségi rendszer nem felel meg a jövő kihívásainak.
Példaként a skandináv országokat említette, ahol projektalapú vizsgák során a diákoknak csoportban kell összetett problémákat megoldaniuk.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgyi tudás továbbra is fontos szerepet játszik.

„Ismeretek nélkül nem tudunk kompetenciákat se fejleszteni, tehát ez nem egy vagy-vagy, csak arról van szó, hogy mi csak az ismeretekre súlyozunk.”

 

Az érettségit mint fontos életeseményt megtartaná

„Én úgy emlékszem az én érettségeimre, és akkor úgy éreztem, hogy mindent tudok. Az egy olyan pillanat az ember életében, hogy úgy érzi, hogy valamit elért. Szerintem ezt az érzést ne vegyük el a jövő generációjától.”

 

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszerét is felülvizsgálhatják

A miniszter szerint komoly problémákat vet fel a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételi rendszere.
A kompetenciamérések adataira hivatkozva úgy látja, hogy ezek az intézmények elsősorban a jobb családi hátterű diákokat válogatják ki, miközben nem feltétlenül fejlesztik őket gyorsabban más iskoláknál.

„Az sem fair, hogy egy háromórás teljesítményen múljon egy ennyire fontos valami.”

Még élesebben fogalmazott, amikor a rendszer társadalmi szerepéről beszélt:

„Az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát és biztosítsa a pozícióját a társadalomban.”

A kérdés vizsgálatát mindenképpen szükségesnek tartja.

„Minden iskola legyen jó”

A szabad iskolaválasztás megszüntetését politikailag kockázatos lépésnek nevezte. Ehelyett azt tartaná fontosnak, hogy minden iskola magas színvonalú oktatást nyújtson.

Az iskolai szegregációt ugyanakkor súlyos társadalmi problémának nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a családi háttér különösen erősen meghatározza a tanulási eredményeket, ami jelentősen korlátozza a társadalmi mobilitást.

A megoldást részben a helyi közösségek bevonásában, részben pedig további szakemberek – például gyógypedagógiai asszisztensek és szülői koordinátorok – alkalmazásában látja.
 

Túl sokat tanulnak a magyar gyerekek?

A diákok túlterheltségének kérdése szintén előkerült az interjúban.

„A magyar gyerekek tanulnak szinte a legtöbbet Európában, és ha összehasonlítjuk, hogy ezzel nagyon-nagyon sok tanulással csak a közepes eredményt érjük el, akkor azt gondolom, hogy itt hihetetlen hibákat követünk el.”

A miniszter szerint kevesebb tanórára, rugalmasabb tanulásszervezésre és nagyobb iskolai autonómiára lenne szükség.

Példaként említette, hogy az alsó tagozatos gyerekek figyelmi sajátosságaihoz jobban alkalmazkodó tanórákra lenne szükség.

„Alsó tagozaton miért kell 45 percet ott ülni? Lehet, hogy 20 perc után elfáradnak, akkor ki lehet menni az udvarra, játszani és visszamenni. És lehet, hogy 50 percig utána tudnak valami mást csinálni.”

Milyen lesz a jövő iskolája?

Lannert Judit szerint a most iskolát kezdő gyerekeknek nyolc év múlva több szabadságot kellene kapniuk, bátrabban kellene kérdezniük és hibázniuk.

„Sokkal több idejük legyen arra, amit igazán szeretnek. Az, ami az elmúlt 16 évben, de azért kicsit előtte is volt, azért eléggé megnyomorította a gyerekeket.”

Azt szeretné, ha a jövő diákjai felszabadultabbak és optimistábbak lennének.

„Azt várom, hogy vidámabbak lesznek, felszabadultabbak.”

A beszélgetés végén arról is beszélt, hogy a tanári pálya vonzerejének növeléséhez nemcsak béremelésre, hanem nagyobb szakmai szabadságra és jobb munkakörnyezetre is szükség van.

„Pedagógusnak lenni az nagyon jó, ha nem kötjük gúzsba őket.”

 

Ezt is olvasd el: 100.000 forint iskolakezdési támogatás - Augusztusban érkezik, de nem minden család lesz jogosult rá

A teljes riportot itt tudjátok megnézni:
 

Forrás: a Balzac diákok által működtetett YouTube-csatornáján megjelent interjú Lannert Judit oktatási miniszterrel.
Fotó: Freepik