Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betű: Kisebb | Alap | Nagyobb

4 intő jel, ami előre jelzi a válást! - Milyen a jó párkapcsolat a világ legjobb párkapcsolati terapeutája szerint?

A világ legelismertebb párkapcsolati terapeutája nagy vihart kavart azzal a kijelentésével, amikor azt mondta, hogy előre jelezhető, hogy egy kapcsolat vége válás lesz-e vagy sem.

Szerző: Gécziné Galla Krisztina | 2015-05-29.


Az Apokalipszis 4 lovasa a végítélet előjeleként tűnik fel a Bibliában. Nem véletlenül használta ezt a hasonlatot a párkapcsolatok szétesésének tüneteivel kapcsolatosan prof. Dr. Vass Zoltán a párkapcsolatok helyzetét elemző előadásában, melyen life coach-ként volt szerencsém részt venni.

4 válásra utaló tünet - „Megjósolható” előre a válás?
A 4 veszélyre utaló tünetet John Gottman a University of Washington professzora a párok vitahelyzetben gyakorolt magatartásának megfigyelései alapján írta le. A professzor az elmúlt negyed évszázad legelismertebb párkapcsolati terapeutája a világon. Vizsgálatainak eredményei nagy port kavartak, mert a kutatásban résztvevő párok esetében kevés kivételtől eltekintve pontosan előre tudta jelezni, mi lesz a kapcsolat vége: válás vagy sem.

Gottman természetesen nem jövőbe látó jós. Azt azonban megfigyelte, hogy azoknál a pároknál, akik végül a válás mellett döntöttek, vitahelyzetekben négy, a kapcsolatot súlyosan romboló viselkedésmód jelenik meg. Érdemes ezekkel megismerkednünk, mert ha időben felismerjük ezeket a vészjósló jeleket, akkor jó eséllyel – és szakember segítségével – még tudunk változtatni!



Tönkrement párkapcsolat, mélyre ásott sérelmek - van visszaút?
Ezt azért is tartom fontosnak, mert az utóbbi időben egyre több olyan pár fordul hozzám segítségért, akik szeretnének ugyan javítani a kapcsolatukon, de már annyira mélyre ásták magukat a kölcsönös bántások, megalázások futóhomokjában, hogy kommunikációjuk kizárólag szóváltásokból, adok-kapok játszmákból áll. Változtatni szeretnének, de - ha még egyáltalán lehetséges - a változtatás csak iszonyú nagy energia- és időráfordítással valósítható meg.

Ellenben ha már az első intő jelek megjelenésekor megszólalt volna a vészcsengő, a kapcsolat könnyebben, gyorsabban visszaterelhető lett volna a helyes mederbe.
 

4 intő jel, amely előrevetíti a válást – mondatok és tettek, amiket kerülni kell


1. A másik fél állandó kritizálása
„Mert te mindig türelmetlen vagy!” „Veled soha nem lehet beszélni, képtelen vagy megérteni a másik érzéseit!” „Önző vagy, csak magaddal foglalkozol!” Hányszor hangoznak el ilyen és ezekhez hasonló mondatok egy-egy vita során! Kritizáljuk, minősítjük a másikat. Bélyegeket ragasztunk egymásra: lusta, figyelmetlen, megbízhatatlan, ostoba, stb., stb., stb. a másik. És természetesen a támadás azonnali védekezést generál. Ha te bántasz engem, én is bántalak téged! És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet: az érzelmileg túlfűtött állapotban mindig egyre nagyobb sértéseket vágnak egymás fejéhez a veszekedő felek. Innen bizony nehéz a racionális, mindkét fél számára megnyugtató megoldást jelentő megegyezés talajára kerülni…

2. A felelősség áthárítása
„Én próbálnám másképp, de te nem hagyod!” „Nem én vagyok felelős azért, hogy ez így alakult!” és még sorolhatnánk a mentegetődző, a saját felelősséget fel nem vállaló mondatokat. Egy kapcsolat alakulásáért mindig minden fél felelős. Kettőn áll a vásár - tartja a közmondás, és ez így is van. Csak könnyebb a felelősséget hárítani, átadni, mint felvállalni…

3. Partnerünk kigúnyolása
„Még jó, hogy te ilyen bölcs vagy, és mindig mindent tökéletesen tudsz!” „Keressél magadnak bátran olyan partnert, aki szerinted méltó a te hibátlan jellemedhez!” Gúnyolódás, cinikus, lenéző megjegyzések, hogy minél nagyobb legyen a sértés…

4. Homokba dugjuk a fejünket
Csönd. Elzárkózás. Csapódó ajtó a vita elől elrohanó fél háta mögött. Már emelkednek is a falak a párok között. És ezek a falak minden további hallgatással, elzárkózással, elrohanással csak tovább emelkednek és vastagodnak. Ledöntésük egyre nagyobb és nagyobb energiát, elszántságot követel(ne)…
 

4 helyes magatartás összetűzés során - így kell kulturáltan vitatkozni


1. Az érzéseinkről beszéljünk, és ne krizitáljunk
Soha ne kritizáljuk a másik jellemét, kizárólag a viselkedésre koncentráljunk! Magunkról, a mi érzéseinkről, az adott viselkedés ránk vonatkozó következményeiről beszéljünk! Ösztönözzük a másik felet is arra, hogy mondja el a saját érzéseit az adott problémával kapcsolatosan, fogalmazza meg, ő hogyan látja a viselkedésének a következményeit! És mindenek előtt tartsuk szem előtt, hogy amikor tombolnak az érzelmek, nem tudunk racionális döntéseket hozni!

Ne akarjuk akkor megoldani a konfliktust, amikor pattanásig feszültek az idegek! Általában azt javasoljuk, hogy minimum 20 perc teljen el a konfliktus lezajlása és a megbeszélése, megoldása között. Hagyjunk magunknak és a másiknak is időt arra, hogy „kiengedjük a gőzt”, tisztázzuk magunkban az érzelmeinket, az azt kiváltó helyzetet, és akkor fogjunk bele a párbeszédbe!

2. Tisztázzuk a saját felelősségünket, és ne csak a másikban keressük a hibát
Őszintén nézzünk szembe önmagunkkal: mi az, ami a mi felelősségünk az adott helyzetben. Ha ezt tisztáztuk saját magunkkal, jó alap lesz ahhoz, hogy ezen a vonalon elindulva próbáljuk meg rendezni a konfliktusunkat. A másik fél is nyitottabb, megengedőbb lesz, ha már a megbeszélés elején érzékeli, „beleállunk” a probléma megoldásába, nekünk is fontos a változás, és nem mentesítjük magunkat minden alól!

3. Jussanak eszünkbe a jó dolgok is, és ne csak mindig a rosszak
A sárdobálással nem csak a másikat, de magunkat is bemocskoljuk. Bizonyítjuk tehetetlenségünket, azt, hogy gyakorlatilag nincsenek kellő eszközeink konfliktusaink kezelésére. Ilyenkor érdemes feleleveníteni, mik azok a dolgok, amiért a másikat párunknak választottuk! Nagy valószínűséggel ezeknek a tulajdonságoknak a többségével még mindig rendelkezik…

4. Hallgattassék meg a másik fél is, és ne csak vádaskodjunk
Ha nem vagyunk partnerek a helyzet megoldásában, elzárkózunk, nem beszélünk, akkor olyan hidegháborús helyzetet generálunk, amiben nem lehet megoldásokat találni. Hallgassuk meg a másik fél véleményét, meglátásait – talán már egy-két mondat után kiderülhet, hogy tulajdonképpen egy félreértés a konfliktus alapja, vagy, hogy mi is a megoldás kulcsa. Vádaskodás nélkül beszéljünk a problémáról és közösen keressük a mindkettőnk számára elfogadható megoldást!

Szabad-e a korábbi sérelmeinket felhánytorgatni?
Konfliktusok nélküli kapcsolatok nincsenek. Az azonban, hogy ezeket a konfliktusokat hogyan kezeljük, alapvetően meghatározza kapcsolataink minőségét, bármilyen viszony is van két ember között (kollegális-, szomszédi-, családi-, stb. kapcsolat)!

Törekedjünk arra, hogy legyenek hatékony eszközeink a konfliktusok megoldására a konfliktusok mélyítése helyett! Legyenek kibékülési rutinjaink, szertartásaink, amelyek segítségével feloldhatók a görcsök!

És ne felejtsük el, minden nap egy új kezdet! A lezárt konfliktusaink a tegnapban maradtak. A tanulságait, tapasztalatait visszük csak tovább magunkkal, hogy a következő hasonló helyzetben lehetőség szerint ne kövessük el ugyanazt a hibát. Ne hánytorgassuk fel tehát időről időre - még humorosnak szánt formában sem! - régi sérelmeinket!

Mindig adjunk egy esélyt magunknak krízis esetén
- Több örömet rejt a konfliktus megoldására tett kísérlet, mint amikor sikerül még jobban elmélyíteni azt. Nem mondom, hogy könnyű, de végrehajtható. Nem azt mondom, hogy mindig, csak azt, hogy érdemes megpróbálni! - mondja Thomas D’Ansembourg belga pszichoterapeuta.

Ezt a gondolatot igyekszem én is átadni a hozzám fordulóknak, abban a hitben, hogy ha így működünk kapcsolatainkban, több lesz az öröm, a boldogság, a megelégedettség. Egy szóval: jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben!

Szerző: Gécziné Galla Krisztina
Fotó: Pexels
 Megosztom a Facebookon

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*

OLVASD EL EZT IS!

  • Terhesség
  • 0-3 év
  • 3-6 év
  • Hivatalos

©2016 Minden jog fenntartva - Szülők Lapja