Vízhez szoktató feladatok babaúszásban

Kedves Viktória! Nem Ön az egyetlen, aki ilyen problémával küzd, de van egy jó hírem, azért nincs minden veszve! Mivel itt egy részről egy hosszabb kihagyásról is volt szó, illetve ennek a kihagyásnak egy része a nyári időszakra is esett, ezért több tényező is nehezítette a visszaszoktatást az órákhoz. Mivel nyaraláskor sokat járnak a családok strandra, ami a játékról, pihenésről és kikapcsolódásról szól, ezért sokszor előfordul - főleg 1,5-4 éves kor között-, hogy a gyerkőcök nem igazán hajlandóak a foglalkozáson "dolgozni", mert nem feltétlenül az a feladat, ami ínyükre való. Ez lehet a magyarázat arra, hogy amikor először mentek uszodába, akkor azt lánya lelkesedéssel fogadta, és az óra végére már tudta, hogy ez nem csak a játékról szól. A merüléstől való ódzkodás egyértelműen a hosszú szünet eredménye lehet, itt azt tudom javasolni, hogy szépen fokozatosan kell újra bevezetni, óráról-órára mindig egy-kettővel növelni a merítések számát. Természetesen szükség van motivációra is, mely lehet az óra utáni játék is például. Amit még javasolni tudnék, hogy ha pl. több felnőtt is bemehet a vízbe az órán, hogy amíg az egyik merít, a másik is együtt merüljön a kicsivel. Ezzel azt a példát mutathatják neki, hogy a vízben biztonságban lehet, ha anya és apa ott van, és nem fogja azt érezni, hogy ``csak`` neki kell merülnie, illetve hogy ez ``csak`` egy kötelező feladat, amit ráerőltetnek. Az ún. ``víz feletti`` gyakorlatokat, tehát ahol merülés nincs, azokat minél játékosabbra kell alakítani, esetleg a feladat jellegétől függően mondókát mondani közben, mindig meg kell dicsérni a kicsit, hogy ügyesen csinálta a feladatok, tehát összességében alakítsunk ki benne egy olyan képet, hogy a babaúszás jó, együtt van a család és sokat játszunk ilyenkor. Ezután nemcsak a merülésre lesz könnyebb rávenni, de egy életre megszereti majd a vizet. :) Üdvözlettel: Karsay Lilla