Egészségügyi szolgáltatási járulék: Kinek kell fizetnie? Hogyan változott az összege az elmúlt 5 évben? Mi a teendője annak, aki külföldön volt biztosított? Szakértő válaszol.

Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a személy, akire a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek, de nem biztosított és nincs jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásokra.

Így fizetheted az eü járulékot magad után
A járulékfizetést a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál kell kezdeményezni, és ennek a díjnak a megfizetésével lehet egészségügyi szolgáltatási jogosultságot szerezni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020.január 01-től havi 7.710 forintra, azaz napi 257 forintra emelkedett.

Ki köteles Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre?
Minden belföldinek számító személy, aki nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal vagy nem részesül egyéb ellátásban, de Magyarországon legalább egy éves állandó lakóhellyel rendelkezik.

Ki számít Magyarországon belföldi személynek?
Belföldi: Tbj.4.§ u) pontja értelmében

1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorló és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

2. Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

3. hontalan /az a személy, akit egyetlen állam sem tart saját állampolgárának

Ha valaki külföldön volt biztosított státuszban
Az a személy, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004. /EK rendelet 14. cikke (4) bekezdése alapján, egy másik EU tagállamban volt biztosított, annak az arra eső időre nem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ezt, az erre a célra szolgáló E104-es számú nyomtatványon lehet igazolni, melyet a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes biztosítási szerve állít ki.

Ha megszűnt külföldön a biztosítási jogviszony
Az a személy, akinek egy másik EU tagállamban megszűnt a biztosítási jogviszonya, az a megszűnést következő naptól kezdve Magyarországon járulék fizetés köteles, kivéve, ha nem rendelkezik attól a naptól Magyarországon biztosítási jogviszonnyal.

Milyen dokumentumok szükségesek a bejelentkezéshez?
- személyazonosító igazolvány, útlevél
- lakcímkártya
- adóazonosító kártya
- TAJ kártya

Hol lehet bejelentkezni egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre?
A járulékfizetést a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál a 20T1011-es nyomtatványnak a kitöltésével lehet kezdeményezni.

A bejelentkezés által lehet az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultságot szerezni. A biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól kell járulékot fizetni, abban az esetben, ha a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt.

Kivételt képez:
- az egyéni vállalkozás megszűnése vagy szüneteltetése
- fizetés nélküli szabadság
- az EU-ban munkát vállalt munkaviszony megszűnése

Ezekben az estekben a járulékfizetés a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól esedékes.



Az elmúlt 5 évben így alakult az egészségügyi szolgáltatási járulék összege
Érdemes áttekinteni, hogyan alakult az elmúlt 5 évben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés összege. Ennek alapján bárki, akinek elmaradt járulékfizetése van, könnyen ki tudja számolni, hogy milyen összegű hátralékot kell még teljesítenie a NAV részére. Ha valakinek nagyobb összegű tartozása van, az kérhet méltányossági alapon részletfizetési kedvezményt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének változása magánszemélynél és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónál, a saját jogú nyugdíjas vállalkozónál és a saját jogú nyugdíjasnál, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll:

2020. január 1-jétől 7.710.-Ft./hó napi 257.-Ft
2019. január 1-jétől 7.500.-Ft./hó napi 250.-Ft
2018. január 1-jétől 7.320.-Ft./hó napi 244.-Ft
2017. január 1-jétől 7.110.-Ft./hó napi 237.-Ft
2016. január 1-jétől 7.050.-Ft./hó napi 235.-Ft

Szerző: Németh Ágnes szakértő, Tb. tanácsadó, bővebb információ: https://www.sosugyintezes.hu/
Fotó: Pixabay