Kiverte a biztosítékot egy Lackfi János vers az anyukáknál, több Facebookos fórumon is kifejezték nemtetszésüket arról, amiről a József Attila-díjas költő ír.

Lackfi János: Fiúk dala című verse nem aratott osztatlan sikert - legalábbis a szülők körében biztosan nem. A műről néhány napja az Ipszilonanyu nevű bloggeroldal szerzője fejtette ki véleményét: szerinte ugyanis egy ilyen vers nem való a negyedikesek tankönyvébe, meg úgy általában semmilyen tankönyvbe.



Lackfi János: Fiúk dala
Az összes lány dilis,
azt, hogy miről susog,
hiába is vered,
nem mondja meg: titok.

Mind kastélyban lakik,
van húsz aranylova,
de azért nem lovon
hozzák a suliba.

Kertjükben egy fa van,
igazgyöngyöt terem,
szekrényükben csoki,
cukor töménytelen.

A falból zene szól
náluk, ezt szeretik,
táncol, pörög-forog
éjt-nappal mindegyik.

A ruhájuk selyem,
gyémántjuk igazi,
már ha ezt a mesét
valaki beveszi.

Mind nyelvet nyújtogat,
s ha felrúgod ezért,
bőg és árulkodik:
még te kapsz büntetést.

Körmükre szíveket
tollukkal festenek
kibírhatatlanok,
s belénk szerelmesek.

Bejegyzése heves vitákat váltott ki a követői körében. Akadtak anyukák, akik szerint ez a költészet, és nem kell mindent véresen komolyan venni, míg a másik tábor a blog szerzőjének adott igazat, és meggyőződése, hogy egy ilyen vers nem csak hogy nem vicces, de kifejezetten káros is, hiszen erőszakra neveli rá a kisfiúkat.

A szülők felháborodására reagálva aztán Lackfi János válaszversben is megfogalmazta véleményét a Facebook-oldalán, ezúttal a szülőknek címezve, de a kommentekből elnézve ez csak olaj volt a tűzre.



Varró Dani is megkapta a magáét
Egyébként nem ez az első eset, hogy kortárs költők versei ítéltetnek botrányosnak a szülők által. Korábban például Varró Dániel: Hat jó játék kisbabáknak című verse váltott ki indulatokat, ami sokak szerint veszélyes dolgokra biztatja a gyerekeket - ez szintén egy általános iskolai tankönyvbe került bele, még 2014-ben.

Varró Dániel: Hat jó játék kisbabáknak
Jó játék a cicafarok,
szélte pont egy babamarok.
Én húztam meg, mit akarok?
Jó játék a cicafarok.

Jó játék a mobilteló,
fogalmam sincs, mire való.
Lenyálazom, aztán heló,
jó játék a mobilteló.

Jó játék a laptopkábel,
főleg, ha még nem lopták el.
Négy fogaddal hipp-hopp rágd el,
jó játék a laptopkábel.

Jó játék a lapát,
azzal ütjük apát.
Orrot, fület lapít,
jó játék a lapát.

Jó játék a verseskötet,
van rajta egy teljes köpet.
Átnyálaztam, még egy jöhet,
jó játék a verseskötet.

Jó játék a konektor,
én jöttem rá magamtól.
Beledugom, hol egy toll?
Jó játék a konektor.

Amikor a művel és annak értelmezésével néhány évvel később elkezdett foglalkozni az internet és kifogásolták, miként kerülhetett bele egy tankönyvbe, a költő felesége vette védelmébe párját, és egy ironikus hangvételű közleménnyel próbálta csitítani a felháborodott szülőket, amiben egyebek közt ezt írta:

" [...]- A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk)
- A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete.
A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb.)
- A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg." [...]

Forrás: Facebook/Ipszilonanyu, Facebook/Lackfi János, Facebook/Varró Dániel