Amennyi örömmel, ugyanannyi apró, hétköznapi bosszúsággal is együttjár a kisgyermekes élet. Az alábbi, igen szórakoztató írás alkotója ezeket gyűjtötte csokorba, de ironikusan meg is fordítja a képet: majd ha egyszer öreg lesz és gyermekeihez költözik, ő is azt fogja tenni, amit egykor ők… Nyugalom, senki ne vegye túl komolyan a következő sorokat, elég, ha mosolygunk rajta egy jót, hiszen ezért íródott!

„Ha öreg leszek, összeköltözöm a gyerekeimmel. Annyi örömöt adok nekik, amennyit ők adtak nekem. Vissza akarom adni nekik mindazt, amit tőlük kaptam.

Ugyanazokat a dolgokat csinálom majd!

Ó, imádni fogják!

Amikor öreg leszek, és a gyerekeimmel élek, zsírkrétával fogok írni a falra.
Felugrok a kanapéra a cipőmmel... 
Csak üvegekből iszom és a hűtő előtt fogom hagyni....
WC papírral fogom eltömni a vécéket!
Majd ha öreg leszek és a gyerekeimmel élek, míg telefonálnak és nem látnak, játszom a cukorral és a liszttel.

Majd ha öreg leszek és a gyerekeimmel élek, mindig csak ülök, tévézek és csatornát váltogatok..
Leveszem a zoknimat és mindig elveszítek egyet.
A nap hátralévő részében a sárban fogok játszani..
Amikor öreg leszek és a gyerekeimmel élek, és épp vacsorázunk, nem eszem majd meg a zöldséget, salátát, húst...Kiöntöm a tejet az asztalra...

És amikor mérgesek lesznek, elfutok, ha tudok!

Amikor öreg leszek és a gyerekeimmel élek, minden este, amikor ágyban leszek, köszönetet fognak mondani Istennek mindenért… Félmosollyal rámnéznek majd, és azt mondják:

"OLYAN ÉDES, AMIKOR ALSZIK!"

(ismeretlen szerző)