Hogyan hat a mai gyerekekre a rengeteg kütyüzés? Milyen hatással lesz rájuk, hogy keveset mozognak, kevesebbet vannak társaságban?

A digitális korszak gyermekei teljesen másképp nőnek fel, mint szüleik vagy nagyszüleik generációja. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a szabadidő jelentős részét a kültéri játék, a mozgás és a közösségi tevékenységek töltötték ki, addig ma a képernyők – telefonok, tabletek, videojátékok és streamingplatformok – dominálják a mindennapokat. Ez a változás nemcsak az életmódot, hanem a gyerekek táplálkozását és tápláltsági állapotát, sőt még az alvását is jelentősen átalakította.

„Mindez kettős problémához vezet: paradox módon a túlsúly és tápanyaghiány egyszerre van jelen a fiatal korosztályoknál” – figyelmezet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A szakértők szerint a modern technológia önmagában nem ellenség, ugyanakkor a túlzott képernyőhasználat és az ülő életmód egyre szorosabban kapcsolódik a gyermekkori elhízás, a rendszertelen étkezés és a tápanyaghiányos állapotok növekedéséhez. 

Régen tényleg minden jobb volt?
Az 1970–80-as években egy átlagos magyar gyerek napi életmódja sokkal aktívabb volt: több gyaloglás, több szabadtéri játék, kevesebb ülés és gyakorlatilag nulla képernyőidő jellemezte a hétköznapokat. Ma ezzel szemben a digitális eszközök használata már kisgyermekkorban is meghatározó, ami jelentősen befolyásolja a táplálkozási szokásokat és a tápláltsági állapotot.

A különbség pedig nemcsak életmódbeli, hanem egészségügyi szempontból is látványos.

1. Elhízás
A WHO és az NNGYK adatai szerint Magyarországon ma a 6–8 éves gyermekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Egyes újabb mérések szerint már minden negyedik kisiskolás érintett lehet.
Néhány évtizeddel ezelőtt ez jóval ritkább jelenség volt.
Az 1980-as években Magyarországon még jellemzően 5–7 százalék körül mozgott a túlsúlyos gyerekek aránya, ami a hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint az elmúlt 35–40 évben nagyjából megháromszorozódott.

A változás mögött jelentős életmódbeli átalakulás áll
Ma sok gyermek napi több órát tölt telefon, tablet, számítógép vagy videojáték előtt. A táplálkozás szerkezete is jelentősen megváltozott. Az 1970–80-as években a gyerekek étrendje egyszerűbb, kevésbé feldolgozott ételekből állt.
Kevesebb cukros üdítő, gyorséttermi étel és ultrafeldolgozott snack volt a mindennapjaikban. Bár az akkori étrend sem volt tökéletes, a napi kalóriabevitel általában alacsonyabb volt.
Becslések szerint egy iskoláskorú gyermek napi kalóriabevitele gyakran 200–400 kalóriával is meghaladja a néhány évtizeddel ezelőtti átlagot. Ráadásul amellett, hogy régen a gyerekek kevesebb energiát vittek be, az energiafelhasználásuk több volt a mozgás miatt, tehát sokkal könnyebben tudták megőrizni az energiaegyensúlyukat. A játszóterek, utcai focimeccsek, biciklizés vagy egyszerűen az iskolába gyaloglás természetes része volt az életnek. Az étkezések ritmusa is kiszámíthatóbb volt: a családok gyakrabban ettek együtt, kevesebb készétel és cukrozott ital állt rendelkezésre, a házi készítésű ételek domináltak, a gyorséttermek és az ultrafeldolgozott snackek pedig jóval ritkábban jelentek meg a gyerekek étrendjében. 

A folyamatos online figyelem miatt „észrevétlenül” csúsznak be a kalóriák
A képernyő előtt töltött idő nem csak mozgáshiányt idéz elő, hanem gyakran együtt jár az észrevétlen nassolással is. A digitális korszak gyerekei egyszerre több képernyőt is használnak, az osztott figyelembe pedig az elfogyasztott kalóriák érzékelése már nem fér bele. A dietetikusok szerint különösen problémás az is, hogy a gyerekek sokszor reklámok és influenszerek hatására választanak ételeket, és kihagyják a családi étkezéseket, ami rendszertelenné teszi a táplálkozásukat.

 

2-3. Alvásminőség romlása és tápanyaghiány

Fontos tudatosítani, hogy a digitális környezet nem csak az étkezésre, hanem az alvás minőségére is hatással van, ami közvetetten az étvágyat és az anyagcserét is befolyásolja. Mindez pedig gyakran vezet a jelen gyermekkori táplálkozás egyik legnagyobb paradoxonához, hogy egy gyermek egyszerre lehet túlsúlyos és alultáplált bizonyos vitaminokból vagy ásványi anyagokból.

4-5-6. D-vitamin hiány, vashiány, anyagcsere-problémák

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakran magas kalóriatartalmúak, ugyanakkor kevés rostot, vitamint vagy ásványi anyagot tartalmaznak. Emiatt nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél D-vitamin-hiány, vashiány, rostszegény étrend, túlzott cukorfogyasztás, illetve korai anyagcsere-problémák jelentkeznek.

Az MDOSZ szerint a digitális korszak egyik legnagyobb kihívása nem csupán a kalóriabevitel, hanem az étrend és az alvás minősége is. A szakértők szerint a megoldás nem a technológia teljes kizárása, hanem egy egészséges egyensúly megteremtése, ami a napi rendszeres mozgást, a képernyőmentes étkezéseket, a tudatos szülői mintaadást, a megfelelő minőségű és mennyiségű alvást, valamint a változatos, természetes alapanyagokra épülő étrendet jelenti a digitális eszközök használata mellett.

„Régen a gyerekek természetes módon mozogtak többet, zömmel házi kosztot ettek. Azt látom legnagyobb különbségnek, hogy pár évtizede még mindez szervesebben épült be a hétköznapokba, ma pedig tudatosan kell „megszervezni” az egészséges életmódot” – fogalmazza meg az alapvető különbséget Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.

 

Ezt is olvasd el: Zacher: "40 év múlva derül ki, mit okozott az internet a mai gyerekek személyiségében" - Sok új mentális probléma már most is látható

Fotó: Freepik